Kossuth és 1848 emlékezete

A falu határában álló csárdapusztai kápolna falán elhelyezett emléktábla Kossuth Lajos és a kisdémi Meszlényi Terézia házassága megáldásának állít emléket. A szájhagyomány szerint 1841-ben ezen esküvő kapcsán járt Kossuth Lovászpatonán Tutos Fichtner Ferenc evangélikus lelkésznél. A kápolnánál minden év március 15-én megemlékezést tartanak, melynek rendszeres résztvevői a lovászpatonai küldöttek.

Nepomuki Szent János Római Katolikus Templom

A katolikus templomot a mai formájában Mórocz Antal plébános kezdeményezésére Lovászpatona földesura, Wallisné Somogyi Ilona grófnő építtette 1884-1885-ben. A mai templom helyén 1764-1765-ben gróf Festetich Károly épített templomot, melyet az Úr mennybemenetele emlékére szentelték. Ezt lebontva, helyében épült a 30,2 x 12,3 méter alapterületű, 34 méter magas tornyú templom.

Kőkeresztek

Kőkereszt a temetőben

Kőkereszt az orvosi rendelő előtt

Kőkereszt a vanyolai úton

Lovászpatona történelmi monográfiája

Patonay József, születési nevén Pitying József történelem-földrajz szakos középiskolai tanár, történész, író, főgimnáziumi igazgató 1923-tól 1938-ig minden nyarát Lovászpatonán töltötte, s közben tudományos munkát végzett a kastély levéltárában, kutatott könyvtárakban, egyházi gyűjteményekben Pesttől a bécsi királyi levéltárig, hogy megírhassa falunk tudományos igényű történelmét.

Árpád-kori műemlék Evangélikus Templom

Az Árpád-kori román stílusú eredeti plébániatemplom a mai torony mögötti hajószakaszt foglalta magába, és harmadakkora volt, mint a XV. századra sekrestyével és kápolnával bővített épületegyüttes. Az eredeti épület bizonyíthatóan a mai hajónak fele részét foglalta el, akkori szentélyének formáját és méreteit azonban a mai napig nem sikerült feltárni.

Szent Vendel és Nepomuki Szent János szobra

Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, halászok védőszentje.

Szent Vendel a pásztorok, földművesek és háziállatok védőszentje.

Világháborús emlékművek

„Küzdtünk híven, s megálltunk mindhalálig
Hazánkért nem volt életünk se drága
Élők, ha példánk véretekké válik
Vár új tavasz szegény tépett hazánkra”

(Szalay Mihály evangélikus lelkész)

Dr. Horn Miklós életműve - A "Lovászpatonai" növényfajták

Dr. Horn Miklós (1899–1965) uradalmi főintéző, mezőgazdasági mérnök, növénynemesítő kandidátus, mezőgazdaságtudományi doktor Odesszában született 1899-ben. Apja német, anyja orosz volt. Moszkvában a svájci gimnáziumban érettségizett. 1921-ben a Berlini Mezőgazdasági Főiskolán a világhírű Erwin Baur (1875-1966) genetikus-botanikus professzor tanítványaként szerzett oklevelet.