Helye: | Csángota-ér (Kánya-ér) bal partján, a közúti híd mellett, Kossuth u. 14. szám előtt |
Állíttatta: | Medgyesi Somogyi Jánosné Győry Krisztina grófnő |
Felavatása: | 1812. |
Megáldotta: | Ferentzi József plébános |
Anyaga: | mészkő |
Leírása: | Nepomuki Szent Jánost, papi ornátusban (díszöltözetben), fején birétummal (négysarkú papi sapka), a halotti keresztet két kézzel a szívéhez közelítve tartó vértanút ábrázolja. |
Megjegyzés: | A szobor felújítása legutóbb 2010-ben történt. |
Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, halászok védőszentje. A 14. században Csehországban a mai Nepomuk városkában született, pappá szentelték, majd az egyházjog doktora lett. Hitéért vértanú halált halt, 1729-ben avatták szentté. Tiszteletére Európa több városában, Magyarországon 95 településen avattak szobrot. Az ő emlékére szentelték 1885-ben az új katolikus templomot, és hagyományosan, Nepomuki Szent Jánosnak a katolikus naptár szerinti május 16-i nevenapját követő vasárnap tartják Lovászpatonán a búcsút.
A szobrot a mezővárosi jelleg hangsúlyozására Somogyiné Győry Krisztina grófnő állíttatta. Az 1845-ös egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint: „Ő Excellentiája Lovász Patona Úrnéja vallásos buzgalombul” emeltette A lovászpatonai kegyúri család nevében az 1812. augusztus 11-én kelt „Kötelező levélben” rendelkezett az általa felállított szobor fenntartásáról is. A kötelezés teljes szövege:
„Kötelező levél
melynek erejével, minekutána én alabb irott L. Patonai ezen T.N. Veszprém Vármegyei Helységemben egy Krucifixust, és egy Nep. Sz. János (ismétt) Statuáját Kűbűl föl állítottam, kötelezem magamat és Lovász Patonának birtokában leendő Maradékaimat, hogy azon Statutumokat mindenkor jó, és ép állapotban tartani, és ha meg romlanának azonnal helyre állíttatni tartozzam és fönn irott Maradékaim is tartozzék.
Költ L. Patonán Aug Holnap 11. Napján 1812. Eszt.
Ismétt Szentt Vendellt.
özvégy Somogyi Krisztinna mp”
(mp azaz manu propria, magyarul: saját kezével)
A szobor fenntartására pénzalapítvány nem tétetett le, de az eredeti un. „Térítvény” az 1845. évi egyházlátogatáskor még megvolt. Azóta elveszett.
Győry Krisztina halála után, fia gr. Somogyi János írt saját kezűleg új „Térítvényt”, melyben a somogyiak által emelt emlékhelyek fenntartását magára vállalta. Ezt Patonay (Pitying) József történész-tanár még eredetben olvashatta a plébániai irattárban, hiszen szövegét Lovászpatona történelmi monográfiájában megörökítette az alábbiak szerint:
„Térítvény. Miszerint adom tudtára mind azoknak, kiket a dolog illet, hogy Veszprém Vármegyébe kebelezett Vicsei pusztámon saját költségemen felállított fa kereszt – valamint Istenben boldogult édes Anyám Özvegy Medgyesi Somogyi János Cancellárnő, Udvari Hölgy, született Radványi Győri Krisztina Grófnő által a lov-patonai mező város belterületén felállított a tiszti lakás előtti kő kereszt – a kőhíd közelében lévő Nep. Sz. János, és a Vendégfogadói téren álló Sz. Vendel Szobrok jó karbani fentartását magamra vállalom, és erre utódaimat is kötelezem. Kelt Lovász-Patonán”.
1935-től a szobrot fakorláttal kerített díszcserjék, bokrok vették körül. Mögötte húzódott a folyó felduzzadásának levezetésére egy mély árok, amely a régi posta épülete sarkán egy kis kőhídon keresztül csatlakozott a túloldali utcasor árokrendszeréhez. Ezáltal tulajdonképpen két híd között állt a szobor. A kis kőhidat, valamint a körülvevő fakorlátot és a növényzetet az 1990-es években elbontották. Föld feltöltéssel a szobor talapzatának jelentős része sajnálatos módon a föld alá került. Mellette autóbusz megálló épült.
Helye: | Kossuth tér (korabeli nevén: Vendégfogadó tér) |
Állíttatta: | Medgyesi Somogyi Jánosné Győry Krisztina grófnő |
Felavatása: | 1812. |
Felavatta: | Ferentzi József plébános |
Megáldotta: | Isoó János plébános 1832-ben |
Anyaga: | mészkő |
Leírása: | Szent Vendelt tarisznyával ábrázolja, lábánál juhfejjel. Talapzatán babérkoszorúban SC (Senatus Consulto, azaz Szenátus Rendeletére) felirattal. |
Megjegyzés: | A szobor legutóbbi felújítása 2010-ben, a Kossuth tér átépítésével, parkosításával együtt történt. |
Szent Vendel pásztor, remete és apát, a VI. században Skóciában született, remeteéletét azonban Trier (egykori Frank Birodalom) közelében élte. Sírkápolnája ma a németországi Szt. Vendel városka központjában van. A pásztorok, földművesek, és háziállatok védőszentje. A „…pásztorok pásztora, jószágok és vándorok oltalmazója…”
A szobrot a mezővárosi jelleg hangsúlyozására Somogyiné Győry Krisztina grófnő állíttatta. A lovászpatonai kegyúri család nevében az 1812. augusztus 11-én kelt „Kötelező levélben” együttesen rendelkezett a Nepomuki Szent János szobor, a Szent Vendel szobor és a Tiszttartóház előtti kőkereszt fenntartásáról is. A kötelezés teljes szövege:
„Kötelező levél
melynek erejével, minekutána én alabb irott L. Patonai ezen T.N. Veszprém Vármegyei Helységemben egy Krucifixust, és egy Nep. Sz. János (ismétt) Statuáját Kűbűl föl állítottam, kötelezem magamat és Lovász Patonának birtokában leendő Maradékaimat, hogy azon Statutumokat mindenkor jó, és ép állapotban tartani, és ha meg romlanának azonnal helyre állíttatni tartozzam és fönn irott Maradékaim is tartozzék.
Költ L. Patonán Aug Holnap 11. Napján 1812. Eszt.
Ismétt Szentt Vendellt.
özvégy Somogyi Krisztinna mp”
(mp azaz manu propria, magyarul: saját kezével)
A szobor fenntartására pénzalapítvány nem tétetett le, de az eredeti un. „Térítvény” az 1845. évi egyházlátogatáskor még megvolt. Azóta elveszett.
Győry Krisztina halála után, fia gr. Somogyi János írt saját kezűleg új „Térítvényt”, melyben a somogyiak által emelt emlékhelyek fenntartását magára vállalta. Ezt Patonay (Pitying) József történész-tanár még eredetben olvashatta a plébániai irattárban, hiszen szövegét Lovászpatona történelmi monográfiájában megörökítette az alábbiak szerint:
„Térítvény. Miszerint adom tudtára mind azoknak, kiket a dolog illet, hogy Veszprém Vármegyébe kebelezett Vicsei pusztámon saját költségemen felállított fa kereszt – valamint Istenben boldogult édes Anyám Özvegy Medgyesi Somogyi János Cancellárnő, Udvari Hölgy, született Radványi Győri Krisztina Grófnő által a lov-patonai mező város belterületén felállított a tiszti lakás előtti kő kereszt – a kőhíd közelében lévő Nep. Sz. János, és a Vendégfogadói téren álló Sz. Vendel Szobrok jó karbani fentartását magamra vállalom, és erre utódaimat is kötelezem. Kelt Lovász-Patonán”.
1935. szeptember l-én kelt egyházközségi ülés jegyzőkönyve szerint az egyház elhatározza, hogy a Szent Vendel szobor környékét rendbe hozatja, és orgonabokrokkal körülülteti. A korlátfákat 4-szeres tüskésdróttal körülfonatja, s a kerítést karbolinummal bekeni. A munkálatok ellenőrzésére Babics István képviseleti tagot felkéri.