Kossuth Lajos több szállal is kapcsolható Lovászpatonához:
A falu határában álló csárdapusztai kápolna falán elhelyezett emléktábla Kossuth Lajos és a kisdémi Meszlényi Terézia házassága megáldásának állít emléket. A szájhagyomány szerint 1841-ben ezen esküvő kapcsán járt Kossuth Lovászpatonán Tutos Fichtner Ferenc evangélikus lelkésznél. A kápolnánál minden év március 15-én megemlékezést tartanak, melynek rendszeres résztvevői a lovászpatonai küldöttek.
A házasságkötéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Kossuth Zsuzsannát, Kossuth Lajos testvérhúgát Meszlényi Rudolf, Terézia öccse vette feleségül.
A Meszlényi család lovászpatonai kötődését erősíti, hogy Teréz Jozephus nevű öccsének keresztszülei Lovászpatona földesurai: gróf Győry Krisztina és Somogyi János. A Pápateszéri Római Katolikus Plébánia 1817-es keresztelési anyakönyve csak a neveket tünteti fel. Így a keresztapa Somogyi János államtanácsos 16 éves fia, János lehet.
H. Szabó Lajos kutatásaiból négy lovászpatonai honvédről tudunk, akik részt vettek a szabadságharcban. Közülük Sáry György, Minderlein Ignácz esperes-plébános és Kovács György a falu temetőjében nyugszanak. Minden év március 15-én koszorúzással emlékezik meg róluk Lovászpatona lakossága. A negyediket, Pozsgai Károly honvéd hadnagyot Komáromban temették el.
1889-ben, amikor Kossuth Lajost megfosztották magyar állampolgárságától, a hazai visszahonosítási mozgalomnak lelkes híve volt Lovászpatona is. 1892-ben jegyzőkönyvbe foglalta első díszpolgárának, Kossuth Lajosnak a nevét. Egy évvel később bensőséges ünneplés keretében adták Kossuth nevét eleink főutcánknak és az Árpádkori templomtól a Glatz Nagyvendéglőig húzódó térnek. A téren ekkor már állt a Somogyiné Győry Krisztina grófnő által emelt Szent Vendel szobor és Babics Endre pékmester üzlete-háza. Ezen az épületen, – mely pár évvel később a híres orvosprofesszor, a Kossuth-díjas Dr. Babics Antal, valamint bátyja Dr. Babics Endre kanonok, címzetes apát szülőháza lett – helyezték el az utcatáblát. A kőtáblára korabeli helyesírással, nyomtatott arany betűkkel írták:
KOSUTH-UTCZA
1892. SZEPTEMBER 19.
Mikor Lovászpatona díszpolgárrá választotta Kossuth-ot, az 1892. szeptember 15-én kelt Turinba küldött értesítő levél aláírói közül nem hiányozhatott a közeli Gic-Páltelekpuszta ura, Gelsei és Szolgagyőri Bíró Vince egykori honvéd huszártiszt sem. Gelsei 1897.11.26-án Pápán halt meg, Sós törvényszéki bíró kriptájában nyugszik. A gyászmisét Lovászpatonán a katolikus templomban Mórocz Antal plébános mutatta be. Gelsei fia, ifjabb Gelsei Bíró Vince Kossuth keresztgyermeke volt, Lovászpatonán élt, és itt is temették el 1915-ben.
1894-ben halt meg Kossuth Lajos. 2871 koszorú került a sírjára. E koszorúkból emlékül tépett, azóta kóróvá száradt csokrot a legutóbbi időkig őrizték Lovászpatonán az itt szolgáló Szalay Mihály evangélikus lelkész családjának tagjai – olvasható H. Szabó Lajos történelmi írásában. A tiszteletes unokája, Pölöskei István beszéli el, hogy híven emlékezik egy őszülő hajtincsre, mely Kossuthé volt, s melyet nagy becsben tartottak szülei. A Kossuth-relikviák valószínűleg Bognár Endre korábbi lovászpatonai evangélikus lelkész hagyatékából származtak, hiszen Bognár Endréné Leporini Auguszta komornaként dolgozott annál az Ihász családnál, melynek fia, Ihász Dániel életre szóló barátja, harcostársa volt Kossuthnak. A temetés után fél évre gyászba borult Lovászpatona. Még a lakodalmakban is mellőzték a zenét a szívükben gyászoló patonaiak.
